Magamról

Dienes Ágnes vagyok.

Végzettségem szerint cukrász.

Érdeklődési köröm szerint cukrász.

Tapasztalatom alapján cukrász.

Gyakorlatom szerint cukrász.

Szenvedélyem szerint cukrász.

Szívem szerint cukrász.....

...mondhatnám, hogy már kiskoromban cukrásznak készültem, de ez nem így van. Akartam én lenni ötvös, tolmács az Országházban...meg ki tudja még mi (nem). Jártam ilyen-olyan utakon, de a cukrászat mindíg visszatérő elem volt az évek során fiatal koromtól kezdve. 

Egyszer aztán elkezdett foglalkoztatni a díszítő cukrászat. Főként a karamellszobrászat. Bújtam minden fórumot, ahol csak használható infót találtam róla. Olvastam, néztem,kipróbáltam...mást olvastam, mást néztem, mást próbáltam ki...az első cukorrózsa meghatározó volt. El sem hittem, hogy sikerült. 

Éjszakáról éjszakára ez volt a forgatókönyv: olvastam, néztem, kipróbáltam...hosszú hónapok teltek így. Minél többet tudtam, annál többet akartam tudni. Kölönböző technikákat ötvöztem, a húzott cukrot az öntöttel, az öntöttet a fúj cukorral. Egyre több üreges díszmunkát készítettem. Labdától a lufiig, gyümölcsöket minden mennyiségben, időnként mesefigurákat. 

Aztán persze kellett valami, ahova ezeket a cukrorcsodákat felhasználhatom. Így jöttek a torták. Sosem hagyományosak, véleményem szerint azok nem voltak méltók ezekhez a díszekhez. Készítettem tehát a tortáimat marcipán burkolattal és különböző dekorációs masszákkal, melyeknek szintén megtanultam, kikísérleteztem az elkészítési módját. Ezekhez a tortákhoz már méltónak találtam a cukortechnikák alkalmazását. Végtelenül büszke vagyok arra, hogy a cukorszobrászat technikáját teljesen egyedül, autodidakta módon sajátítottam el.